Hajdú-Bihar vármegye Magyarország keleti részén, az Alföldön helyezkedik el, és területe teljes egészében síkvidék. A megye földrajzi változatosságát a szomszédos tájegységek alakítják. Északkeleti része a Nyírséghez tartozik, ahol homokbuckák és humuszos homoktalajok jellemzik a területet. A megye középső részén húzódik a Hajdúság, melyet a Hajdúhát és a Dél-Hajdúság alkot, löszös talajain kiemelkedően jó mezőgazdasági termelés folyik. Nyugati szeglete a Hortobágy, amely a Tisza egykori ártere; itt szikes és réti talajok találhatók. Délen a Berettyó–Körös-vidék alakítja a tájat, amelyet ártéri üledékek és öntéstalajok borítanak.
A vármegye legmagasabb pontja Fülöp közelében, 170,5 méteren található, míg a legalacsonyabb pontja a megye délkeleti részén, a Berettyó és a Sárrét-csatorna térségében található, alig 85 méterrel a tengerszint felett. A Tisza és a Keleti-főcsatorna vízrendszere meghatározó a területen, amelyek mesterséges tavakkal és hévízforrásokkal egészülnek ki. A Hortobágyi Nemzeti Park a megye ikonikus tájegysége, amely a világörökség része, és a megmaradt eredeti pusztai élőhelyek jelentős része itt található.
Hajdú-Bihar vármegye éghajlata száraz, sok napsütéssel és kevés csapadékkal. Az évi középhőmérséklet 10,5-11 °C között mozog, a csapadék mennyisége nem haladja meg az évi 500 mm-t. Ez a kontinentális éghajlat kedvez a mezőgazdasági termelésnek, különösen a szántóföldi kultúrák számára.
Hajdú-Bihar vármegyét változatos tájak jellemzik, melyek különleges természeti értékeket rejtenek. A Nyírség déli részén található homokos síkságok futóhomokkal borított területei és a Hajdúság löszös vidékén kialakult termékeny talajok mind különleges arculatot kölcsönöznek a vármegyének. A Hortobágy, amely az ország legnagyobb összefüggő pusztája, a vármegye nyugati részén helyezkedik el, és 1973 óta nemzeti parkként működik. Ez a világörökség részét képező terület híres a szikes talajairól, a gémeskutakról és a szabadon legelésző magyar szürke marhákról, rackajuhokról. A Hortobágy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű élővilágának köszönhetően, amely vonzza a madármegfigyelőket és természetkedvelőket egyaránt.
Debrecen városa az ország keleti kapuja, amely egyedülálló történelemmel és gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A város a 14. század óta fontos szereplője a magyar történelemnek. Az 1848–49-es szabadságharc idején és a második világháború alatt is az országgyűlés színhelye volt. A Református Nagytemplom, amely az ország legnagyobb református temploma, Debrecen jelképe, és a város szívében helyezkedik el. A Déri Múzeum a magyar művészet és kultúra jelentős gyűjteményét őrzi, míg a Debreceni Egyetem a kelet-magyarországi felsőoktatás központja, amely vonzza a hallgatókat az egész országból és külföldről is.
A vármegye nevét adó hajdúk különleges története és kulturális öröksége mélyen gyökerezik Hajdú-Bihar identitásában. A hajdúk eredetileg marhahajcsárok voltak, akik a 16. században katonai szolgálatot teljesítettek. Bocskai István fejedelem 1605-ben nagy számú hajdút telepített le a térségben, akik kiváltságokat kaptak és saját önkormányzattal rendelkező városokat alapítottak, így jött létre Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és a többi hajdúváros. Ma ezek a települések fontos kulturális központok, ahol a hajdú hagyományokat a helyi múzeumok és fesztiválok őrzik.
Hajdúszoboszló az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely híres termálvizéről és gyógyfürdőjéről. A városban található gyógyfürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexumai közé tartozik, ahol a gyógyvíz különböző mozgásszervi és reumatikus betegségekre is jótékony hatással van. A modern élményfürdő és az Aqua-Palace fedett élménykomplexum különleges élményt nyújt minden korosztály számára. A városban található szállodák és wellness központok széleskörű szolgáltatásokkal várják a pihenni vágyókat, és Hajdúszoboszló évente több százezer látogatót vonz belföldről és külföldről egyaránt.
Hajdú-Bihar vármegye páratlan természeti adottságai a természetkedvelők számára is számos lehetőséget kínálnak. A Hortobágyi Nemzeti Parkban különleges élményt nyújt a híres Hortobágyi Kilenclyukú Híd, amely Magyarország leghosszabb kőhídja és a magyar puszta ikonikus építménye. A Hortobágy természeti értékei között olyan ritka madárfajok találhatók, mint a túzok és a rétisas. Emellett a vármegye keleti részén található Érmellék és Berettyó-Körös vidék is számos vizes élőhelyet rejt, amelyek tökéletes helyszínek a madármegfigyelésre és a csendes, természetközeli pihenésre.
Hajdú-Bihar vármegye kulturális és természeti értékei, Debrecen pezsgő városi élete, a Hortobágy pusztai világának nyugalma és Hajdúszoboszló gyógyító vizei mind-mind egyedülálló élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Ez a vármegye az Alföld különleges vidéke, ahol a múlt emlékei és a modern szolgáltatások tökéletes harmóniában alkotnak maradandó élményt minden látogató számára.
A Hortobágy, Magyarország legnagyobb összefüggő természetes síkvidéki területe, egyedülálló ökoszisztémával és gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park elsőként kapott védelmet hazánkban, és 1999 óta az UNESCO Világörökség része. A terület szikes pusztái, különleges növénytakarója és a hagyományos pásztorkodás maradványai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Hortobágy a magyar táj és életforma szimbóluma legyen.
A Hortobágy ikonikus látványossága a Kilenclyukú Híd, amely a puszta kapujaként fogadja a látogatókat. A híd környéke különösen a Hortobágyi Vásár és a Szent György-napi kihajtási ünnepség alkalmával nyüzsgő helyszínné válik, ahol a helyi kézművesek és gazdák bemutatják portékáikat, valamint a pásztorok és csikósok tradicionális bemutatói zajlanak. A Hortobágyi Csárda pedig évszázados múltjával a magyar gasztronómia és vendégszeretet egyik jelképe, ahol a látogatók autentikus magyar ételeket kóstolhatnak meg.
Hajdúnánás városa szintén híres termálvizéről és wellness központjáról. A város gyógyfürdője többféle szolgáltatást kínál a látogatóknak, különösen a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küzdők számára. A termálfürdő mellett Hajdúnánás gazdag kulturális élettel rendelkezik, ahol a népi hagyományok és a helyi közösségek összetartása különleges élményeket nyújt. A város központjában található népi építészeti emlékek és a helyi múzeum betekintést engednek a hajdú városok történelmébe és kultúrájába.
A városban minden évben megrendezik a Hajdúhéti Fesztivált, amelyen hagyományos kézműves bemutatók, népzenei és néptánc előadások, valamint gasztronómiai különlegességek várják az érdeklődőket. A fesztivál célja, hogy életben tartsa és népszerűsítse a hajdú hagyományokat, valamint erősítse a közösségi szellemet.
A Tisza-tó Hajdú-Bihar vármegye határán fekszik, és egyedülálló vízi világával különleges élményt nyújt a természetkedvelők és a sportolók számára. A tó körüli madárrezervátum és a vízi ösvények hálózata kiváló lehetőséget kínál a madármegfigyelésre, valamint kajak- és kenutúrákra. A tó mellett található természetvédelmi területek az ország legfontosabb vizes élőhelyei közé tartoznak, ahol ritka fajok, például a kanalasgém és a vörös gém élőhelyet találnak.
A Tisza-tó környéke nemcsak a természetbarátok, hanem a horgászok és a vízi sportok szerelmesei számára is tökéletes helyszín. A Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón található, és interaktív kiállításokon keresztül mutatja be a Tisza és a tó élővilágát, amely ideális program családoknak és iskolai csoportoknak is.
Hajdú-Bihar vármegye gazdag gasztronómiai hagyományokkal büszkélkedhet, amelyek az Alföld egyszerű, de ízletes konyháját tükrözik. A vármegye ételei között kiemelt helyet foglal el a debreceni páros kolbász, amely a magyar konyha egyik jellegzetes étele. A kolbász elkészítésének titka a különleges fűszerezés és a füstölési eljárás, ami egyedi, jellegzetes ízt kölcsönöz neki. A debreceni kolbász világszerte ismert, és Debrecen városában minden évben Kolbászfesztiválon ünneplik, amelyen számos hazai és külföldi látogató vesz részt.
A vármegye egyéb gasztronómiai különlegességei közé tartozik a Hortobágyi palacsinta, amelyet általában pörkölttel töltött palacsintaként tálalnak. Emellett a térség híres a különféle levesekről, mint a bivalygulyás vagy a pásztortarhonya, amelyet hagyományos alföldi módon készítenek el. A térség éttermeiben és csárdáiban lehetőség van megkóstolni ezeket a jellegzetes ételeket, amelyek a magyar konyha egyszerűségét és ízletességét képviselik.
Hajdú-Bihar vármegye a hagyományok, a gyógyító termálvizek, a pusztai táj és a pezsgő városi élet találkozásának különleges helyszíne Magyarországon. Debrecen, a „kálvinista Róma” nemcsak gazdasági és kulturális központ, hanem szellemi központ is, míg a Hortobágy a magyar pusztai élet szimbóluma, amely a természetközeli életérzést kínálja az ide látogatóknak. Hajdúszoboszló gyógyfürdői, a Tisza-tó különleges élővilága, valamint a hajdú hagyományokat őrző városok mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vármegye maradandó élményeket nyújtson mind a hazai, mind a külföldi turisták számára.
Hajdú-Bihar vármegye szálláslehetőségei a régió sokszínűségét tükrözik, és minden utazó számára ideális pihenést biztosítanak. Debrecen, a megye székhelye, gazdag kulturális örökségével és pezsgő városi életével vonzza a látogatókat; itt számos modern szálloda és hangulatos panzió várja a vendégeket. Hajdúszoboszló, a híres fürdőváros, gyógyfürdőjével és élményparkjával csábítja az érdeklődőket; a városban található szálláshelyek tökéletesek a kikapcsolódásra és a feltöltődésre vágyóknak. A természet szerelmesei számára a Hortobágyi Nemzeti Park környékén elhelyezkedő panziók és kempingek nyújtanak ideális kiindulópontot a puszta felfedezéséhez. A megye számos településén találhatók vendégházak és apartmanok, amelyek családias hangulattal és helyi ízekkel várják a látogatókat. Hajdú-Bihar vármegye tehát változatos szálláshelyekkel várja az utazókat, legyen szó városi kényelemről, gyógyfürdői pihenésről vagy természeti kalandokról.
Hajdú-Bihar vármegye az Alföld közepén terül el, ahol a termálvizek, a puszta és a gazdag történelmi emlékek találkoznak. Debrecen, a cívisváros, vibráló kulturális élettel és lenyűgöző építészeti örökséggel várja a látogatókat, a Nagytemplomtól a gyönyörű parkokig. Hajdúszoboszló a gyógyfürdők paradicsoma, ahol a pihenni vágyók egész évben élvezhetik a termálvizek jótékony hatásait. Berettyóújfalu és Hajdúböszörmény a helyi hagyományok és gasztronómia kedvelőinek nyújtanak egyedi élményeket. Fedezd fel a megye további településeit, mint Balmazújváros, Hajdúnánás vagy Püspökladány, és ismerd meg a helyi nevezetességeket részletes térképek és útvonaltervek segítségével. A domborzati és hőtérképek, valamint a műholdas felvételek lehetővé teszik a táj és az időjárási viszonyok alapos megismerését, míg a szálláshely kereső segít megtalálni az ideális pihenőhelyet a megye felfedezése során.
Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Hajdúnánás, Berettyóújfalu, Hajdúsámson, Püspökladány, Hajdúhadház, Derecske, Hajdúdorog, Nádudvar, Polgár, Nyíradony, Létavértes, Téglás, Hosszúpályi, Kaba, Mikepércs, Vámospércs, Komádi, Egyek, Ebes, Tiszacsege, Biharkeresztes, Földes, Nyírábrány, Nyíracsád, Hajdúszovát, Nagyhegyes